Gyakran hallhatjuk, olvashatjuk pályázati leírások részeként, vagy akár címként is: KKV-k számára elsősorban. De mit is rejt maga a rövidítés? Miért és mióta van szükségünk erre a fogalomra Magyarországon? Cikkünkben ennek jártunk utána.

2004-től a magyar jog is átvette a gyakorlatot az Európai Uniótól, hogy a vállalkozások méretük alapján csoportokba sorolja. Így azóta beszélünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezt a három kategóriát összefoglalva hívjuk kis- és középvállalkozásoknak, amelyet KKV-nak rövidítünk, de nem ritka, hogy találkozhatunk az SME rövidítéssel is, ez az angol megfelelője ugyanis.

Ez a fajta csoportosítás különválasztja a cégeket, amelyeknek a dolgozói létszáma egy bizonyos szint alatt van, így az árbevétel is meghatározott egy bizonyos szintet számukra. Ezek a vállalkozások, méretükkel ellentétben, igen fontos és hangsúlyos szerepet töltenek be az egyes nemzetek gazdaságának szerkezetében, az pedig még fontosabb, hogy a sajátosságaik alapján különválasszuk őket a nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatoktól és a multinacionális nagyvállalatoktól.

De mi is az a nagyság, ami alapján bizonyos vállalkozások ide sorolhatók, míg mások nem?

Magyarországon a vállalkozás méretének meghatározása a kis-és középvállalkozásokról, illetve fejlődésük támogatásáról szóló- többször módosított – 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) szerint történik. A törvény meghatározza a mikro-, kis- és középvállalat (KKV), valamint a nagyvállalat fogalmát.

Mikrovállalkozás tíz főnél kevesebb foglalkoztat, éves nettó árbevétele pedig 2 millió euró alatt marad, a kisvállalkozások esetében a maximális létszám 50 fő alatt kell, hogy maradjon és nettó árbevételük maximálisan 10 millió euró lehet, míg a középvállalkozások esetében 250 főnél és 50 millió eurónál állapították meg a határt.

Fontos még azt is leszögeznünk, hogy mindezen feltételek mellett a Kkvtv. alapján nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. És még egy nagyon fontos adat: a KKV besorolás alkalmazása során figyelembe kell venni továbbá a törvény szerint kapcsolt és partner vállalkozásnak számító vállalkozások adatait is.

Mit is jelent ez?

Egy vállalkozás akkor önálló, ha teljesen független, illetve nem rendelkezik partnerrel vagy kapcsolódó jogalanyokkal. Nem tekinthető önállónak, ha más jogalanyokkal áll kapcsolatban (akár partnerként, akár kapcsolt vállalkozásként) Ezekben az esetekben e jogalanyok személyzeti létszámát és pénzügyi adatait (árbevétel és mérleg) hozzá kell adni a vállalatéhoz.
A kis- és középvállalkozások jogilag önálló termelő-, vagy szolgáltató egységek, tevékenységük során piacképes termékké vagy szolgáltatássá alakítják át a különböző erőforrásokat.


Mivel a méretük miatt különös kihívásokkal szembesülnek a versenypiacon, ezért kedvezőbb bánásmódban részesülhetnek az állami támogatások tekintetében (a konkrét támogatás mellett ide értendőek az adókedvezmények, adóalap csökkentő tételek, bizonyos adónemek fizetése alóli mentesülések is). Számos európai szakpolitikát dolgoztak ki annak biztosítására, hogy az ilyen KKV-k pénzügyi támogatásban, díjcsökkentésben részesüljenek, valamint kevesebb adminisztratív teherrel kelljen számolniuk stb.