A cégalapítás elsőre talán ijesztőnek és bonyolultnak tűnhet, de ha mindig csak egy-egy lépést teszünk meg érte, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy már él is a korábban megálmodott cégünk. Nézzük, hogyan vágjunk bele!

Elsőként azt kell eldönteni, hogy milyen céget szeretnénk, mivel foglalkozzon és persze egyből jön az első kreatív feladat: nevet találni a leendő vállalkozásnak. Ahhoz, hogy ne keverjék össze egy másik, már létező céggel, érdemes leellenőrizni, hogy szerepel-e ilyen vagy nagyon hasonló névvel bejegyzett cég ma Magyarországon. A cégbíróság nagyon szigorúan jár el ebben a kérdésben, így mindenképpen jól fontoljuk meg, mi lesz a neve.

A székhely és a telephely két olyan fogalom, amivel jó már most az elején megismerkedni, hiszen ezekkel a fogalmakkal még sokat fogunk találkozni. Ha telephelyünk nincs is, székhelyre minden cégnek szüksége van, így ezt biztosan találnunk kell. Általában ez az az ingatlan, ami a mi saját tulajdonunk, így könnyen megkaphatjuk a székhelyhasználati jogosultságot. De ma már sok helyen elérhető a székhelyszolgáltató lehetőség, amikor mondjuk egy kis, éppen induló vállalkozásról van még szó. Illetve dönthetünk úgy is, hogy az általunk bérelt irodában, telepen lesz a székhely bejegyezve, de ezt jó előre egyeztessük le a bérlemény kiadójával, nehogy később kellemetlenségünk származzon ebből.

Ezután következik a tulajdonos megnevezése, amely a legegyszerűbb esetben mi magunk vagyunk, mint természetes személyek, de ezenkívül még számtalan megoldás létezhet: lehet egy másik cég, egy másik szervezet, vagy akár többen is. Ezt már jó előre tisztázni kell, mert minden hivatalos iraton így kell szerepelnie és ennyi aláírásra lesz szükség is.
A társaság formája (bt, kft, zrt, stb.) határozza azt meg, hogy mekkora jegyzett tőkét ír elő a törvény, de azt már mi határozzuk meg, hogy teljesen pénzbeli vagy a vezető tisztségviselőnek át kell adni. Emellett a társaság bizonyos esetekben alapítható akár teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulással (úgynevezett apport) is. Ezt azonban a bejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, nagyon fontos feltétel. Az apport tárgya lehet bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, például ingatlan, autó, jog, ideértve az elismert követelést is. Nem szabad ugyanakkor felülértékelni az apport tárgyát, ugyanis az azt szolgáltató tag öt évig felel a társaság felé azért, hogy az apport társasági szerződésben megjelölt értéke nem több, mint a szolgáltatáskori valós értéke.

Vezető tisztségviselő választására is több lehetőségünk van, hiszen lehetünk mi magunk is, de akár a munkavállalónk is, akiben messzemenőkig megbízunk. De még a megbízási jogviszony sem kizáró ok, kiválasztásánál mégis törekedjünk a lehető legkörültekintőbben, hiszen elláthatja a tevékenységét akár fizetés nélkül is, de mégis egy bizalmi szerepkörről van szó, így nem bízhatunk meg bárkit ennek a szerepkörnek a viselésével (így nem célszerű és nem is szabad büntetett előéletűnek vagy foglalkoztatástól való eltiltás alóli személyt választani).

Az engedélyeztetés természetesen a cégalapítás során sem kerülhető el, kétféle engedélyt fontos megemlítenünk. Az egyik az alapítási, amelynek már előzetesen a birtokunkban kell lennie, hogy bejegyezzék a cégünk, míg a másik a tevékenységi, amelynek a megléte nem feltétele annak, hogy bejegyezzék a céget, de fontos akkor, ha a cég az alapítási engedélynek nem minősülő tevékenységet fog esetleg végezni.